Szöllősi RékaA június 7-i élelmiszerbiztonság világnapja alkalmából hét fontos gondolattal készültünk a témában.
Mi az összefüggés az adalékanyagok és az élelmiszerbiztonság között és mi történne, ha a tartósítószereket elhagynánk az élelmiszerekből? Mi a csomagolások elsődleges szerepe és kik készítik az élelmiszerek receptúráját? Többet között ezekre a kérdésekre reflektál bejegyzésünk.
1. Ahhoz, hogy manapaság valaki élelmiszerek gyártásába kezdjen, száznál is több élelmiszeripari jogszabályt kell ismernie és alkalmaznia, valamint számos hatósági engedélyt kell beszereznie.
2. Bár főzni szinte mindenki tud, egy élelmiszeripari cégnél az élelmiszerek receptúrájának összeállítása és módosítása olyan nagy tudást és körültekintést igénylő feladat, hogy ezt élelmiszer-mérnökök végzik.
3. Az élelmiszerek feldolgozásának elsődleges célja az élelmiszerbiztonsági kockázatok kiküszöbölése: a megfelelő tartósítási eljárások és hozzáadott alapanyagok nélkül a legtöbb termék legfeljebb pár nap alatt megromlana a benne lezajló folyamatok miatt.
4. A tartósítási eljárások alkalmazása és adalékanyagok hozzáadása nélkül ezért a jelenlegi széles választék töredéke sem lenne biztosítható, az élelmiszerek ára jelentősen emelkedne és drasztikusan nőne az élelmiszerhulladékok mennyisége.
5. Az élelmiszerek romlását legtöbbször penészgombák, baktériumok vagy élesztőgombák okozzák. Ezek élettevékenységét a tartósítószerekkel hatékonyan lehet gátolni. Az élelmiszerek jelentős része ugyanakkor ma már nem tartalmaz kémiai tartósítószert. Az élelmiszeripar a tartósítást többnyire úgynevezett kombinációs elven oldja meg: több hatás együttes alkalmazása ugyanis erőteljesebb tartósítást jelent, mintha egy hatást intenzíven használnának.
6. Az élelmiszerek csomagolásának célja az eltarthatóság biztosítása mellett az, hogy megakadályozza a kártevők és kórokozók bejutását az élelmiszerekbe.
7. A feldolgozott élelmiszerek összetételének biztonságosságát a gyártók rendszeresen a hatóságok által akkreditált laboratóriumban ellenőriztetik.
