Szöllősi Réka„Ez könnyű, a származási hely jelöléséből! Kérdezz nehezebbet!” A válasz ennél bonyolultabb, de egy kis odafigyeléssel nem megoldhatatlan feladvány. Bogozzuk ki együtt, hogy már holnap tudatosabban választhass!
A klímaválság korában a magyar fogyasztók is egyre inkább szeretnék tudni, hogy a boltokban kapható élelmiszerek milyen országból származnak. A Hello Food idei kutatásában is előkelő helyen szerepelt a választást befolyásoló tényezők között a termék származási helye: a válaszadók 44 százaléka tartotta nagyon fontosnak, hogy a megvásárolt termék hazai előállítású legyen.
Karbonlábnyomunk csökkentésére kézenfekvő és viszonylag egyszerű megoldás, hogy lehetőség szerint minél közelebb előállított élelmiszereket vásárolunk: ezt kellene tudnunk a származási hely jelölésből. Ennek az információnak a feltüntetése, illetve feltüntetésének módja bár szigorúan szabályozott, de néhány termékcsoporttól eltekintve (pl. húsok, olajbogyó mézek) mégsem kötelező. Ennek egyik oka az európai élelmiszergyártás versenyképességének védelme, vagyis, hogy az előírások kapcsán megnövekedő előállítási költségek miatt a világkereskedelemben ne kerüljenek hátrányba az uniós vállalkozások.
Hogy feltünteti-e a gyártó a terméken ezt az információt, alapvetően gazdasági természetű döntés, nem eltitkolni kívánja a fogyasztók elől. Azt kell mérlegelnie, hogy hajlandó-e a fogyasztó megfizetni a feltüntetés többletköltségeit.
De miért kerül többe az a „pár betű”?
Nem a tinta drága. 🙂 Fogyasztóként ebbe nem gondolunk bele, de a gyártók sokszor egy évre előre beszerzik a csomagolóanyagot. Ha ezeken mind szeretnék feltüntetni a termék, és akár az alapanyag származási helyét is, az nagyban csökkenti az alapanyag beszerzésük szabadságát és lehetőségét. Gondoljunk csak bele: sajnos hazánkban sem áll mindenkor rendelkezésre a megfelelő mennyiségű, minőségű és árú alapanyag. Az önkéntes feltüntetéssel a gyártó tehát azt is vállalja, hogy beszerzése nem változik az alapanyag elérhetőségének (pl. állategészségügyi járvány) és árának (pl. elfagy a termés) változásakor sem.
Hogyan igazodjunk ki akkor mégis a címke-rengetegben bevásárláskor?
Először nézzük meg, hogy fel van-e tüntetve az adott élelmiszeren, hogy származási helye az Európai Unió, vagy egy ország (például Magyarország). Ha igen, nyert ügyünk van. Ne rökönyödjünk meg azon, ha a gyártó nem egy országot, hanem az EU-t adja meg származási helyként: ez a gyakorlat jogszerű. Ha ennél pontosabb megfogalmazást keresünk, akkor válasszunk olyan terméket, amelyen az szerepel. Ne feledjük: mi fogyasztók alakítjuk a kínálatot azzal, ha olyan terméket vásárlunk, amely megfelel az elvárásainknak!
A származási helyre utalhat egy zászló, vagy bármilyen olyan ábra, amely sugallja a fogyasztó számára, hogy a terméket hol gyártották. A jogszabályok ilyen esetekben is védik a fogyasztókat: amennyiben a csomagolás utal valamilyen származási helyre, de a termék nem onnan származik, akkor fel kell tüntetni a valós származási helyet is.
Például ha egy sajt csomagolásán egy francia zászló, vagy az Eiffel-torony grafikája látható, de a terméket valójában Németországban gyártották, akkor ezt a tényt fel kell tüntetni a csomagoláson. Ezt ugyanakkor kevés vásárló ellenőrzi a boltban, nem hiába érzi magát versenyhátrányban sok valóban olasz gyártó a sok, csak olasznak tűnő grafikával rendelkező tésztarengetegben.
Mit tehetünk akkor, ha nincs feltüntetve a származási hely?
Akkor sem kell elkeseredni, csak nyomozni egy kicsit. 🙂 Minden élelmiszeren szerepelnie kell a gyártónak és/vagy a forgalmazónak, importőrnek. Ha az előállítót tüntették fel, akkor könnyebb a dolgunk, mert ebből már általában következtethetünk a földrajzi helyre is. Ha csak a forgalmazót látjuk, akkor tovább kell keresgélnünk, mert annak alapján nem tudjuk teljes biztonsággal megállapítani a termék származási helyét: a hazai forgalmazó mögött állhat itthoni vagy külföldi előállítás is.
A tej- és húskészítmények csomagolásán továbbá megkereshetjük azt az azonosító jelölést (ovális jelet) a csomagoláson, amely tartalmazza a feldolgozó üzem engedélyszámát és az ország betűjelét. Ennek a megkülönböztető jelölésnek az az oka, hogy az állati eredetű élelmiszerekre, és az azokat előállító élelmiszeripari vállalkozókra különleges higiéniai szabályok vonatkoznak. Azokat a termékeket, amelyeken látható ez az azonosító jelölés, engedélyezett és az élelmiszerbiztonsági hatóság által fokozottan ellenőrzött létesítményben állították elő, bátran válasszuk őket.
Mit lehet megállapítani a vonalkódból?
Az ország azonosító nem minden esetben árulja el száz százalékosan a termék gyártási helyét, csak azt jelzi, hogy az azonosító számot melyik országban adták ki a termékre. Ha egy termék azonosítószám és vonalkód nélkül érkezik az országba, a Magyarországon kiadott azonosító szám automatikusan 599-es kezdetű lesz.
Mi a helyzet a védjegyekkel?
Ember legyen a talpán, aki a védjegyek között el tud igazodni ma Magyarországon! A NÉBIH honlapján található egy lista a tanúsító védjegyekről, de a legismertebb és legelterjedtebb, magyar származást tanúsító védjegy a Magyar Termék és a hozzá kapcsolódó Hazai Termék és Hazai Feldolgozású Termék emblémák rendszere, melyet a Magyar Termék Nonprofit Kft. működtet 2006 óta. Ebben az írásban ők ismertetik meg ezeket a jelöléseket közelebbről.
